• Megjelenítés

költségvetési hiány

A német választás Brüsszelt is megváltoztathatja: örökre a múlté a korábbi EU-s vasszigor?

A német választás Brüsszelt is megváltoztathatja: örökre a múlté a korábbi EU-s vasszigor?

Már ma is egyre több európai vezető veti fel, hogy a koronavírus miatt fellazult brüsszeli deficitkövetelményeket nem kéne a korábbi, roppant szigorú formában visszahozni. Amíg csak olasz és francia gazdaságpolitikusok pedzegetik a Stabilitási és Növekedési Paktum reformját, semmi új nincs a nap alatt. Csakhogy Németországban hatalmas fordulat van előkészülőben: az SPD 16 év után söpörheti el az európai fiskális szigor zászlóshajóját, a CDU-t. Olaf Scholz SPD-s kancellárjelölt ígéretei között ott van a nagyobb állami költekezés, igaz, csak belföldön. De ha a Zöldek is részei lennének a koalíciónak, minden esély meglenne arra, hogy Brüsszel ezentúl tartósan szemet hunyjon a költekezés felett. Ha a növekedési szempontokat nézzük, az SNP reformja indokolt, de a jelentős kockázatok miatt alapos mérlegelést igényel a döntés. A német választás azonban nemcsak a fiskális szigor, hanem az EU új, történelmi jelentőségű vívmányának sorsát is eldöntheti.

Megszólalt Varga Mihály és az ÁKK az eurókötvény-kibocsátásról

Megszólalt Varga Mihály és az ÁKK az eurókötvény-kibocsátásról

Ma 1 milliárd euró összegű, 7 éves futamidejű, 0,125%-os fix kamatot fizető eurókötvényt bocsátott ki a magyar állam. A kötvény kuponja az eddigi legalacsonyabb, amelyet a magyar állam elért
az EUR kibocsátásai során - derül ki az ÁKK közleményéből. Varga Mihály egy mai sajtótájékoztatón pedig kiemelte: egyértelmű nemzetközi sikert hozott a szerdai eurókötvény-kibocsátás.

Mi lesz nagyobb jövőre, az infláció vagy a gazdasági növekedés?

Mi lesz nagyobb jövőre, az infláció vagy a gazdasági növekedés?

Infláció, szuperciklus, zöldpénzek, örökké tartó kockázatok. Csak néhány apróság azok közül, amik komoly hatással lehetnek makro oldalon a hazai és a nemzetközi ingatlanpiacra. Hogyan erősítik vagy esetleg oltják ki ezek a hatások egymást? Milyen gazdasági folyamatok hatnak leginkább a hazai fejlesztésekre és befektésekre? A Property Investment Forum 2021 konferencia Makrogazdasági kitekintő beszélgetésében ezeket vitatták meg a szakértők.

Óriási devizakötvény-kibocsátást hajthat végre az állam!

Óriási devizakötvény-kibocsátást hajthat végre az állam!

Jócskán módosította az idei évi adósságfinanszírozási tervét az Államadósság Kezelő Központ amiatt, hogy bizonytalan az uniós helyreállítási tervünk idei elfogadása és az abból származó pénz, másrészt 2021-ben és 2022-ben esedékes költségvetési tételekre is bevon forrásokat az állam - derül ki az ÁKK közleményéből. Mindezek lehetővé tétele érdekében az eddigi 644 milliárd forintnyi, kb. 1,8 milliárd eurónyi nemzetközi devizakötvény-kibocsátási tervét további legfeljebb 4,5 milliárd euróval megnövelte, és közben azt is vázolta, hogy a forintalapú kötvénypiacon is további 230 miliárd forintnyi adósságpapír kibocsátását tervezi, a lakossági állampapír értékesítést viszont minimálisan, 15 milliárd forinttal visszafogja. Az ÁKK hangsúlyozza, hogy a többlet adósságkibocsátást nem azért tervezi végrehajtani, mert esetleg tovább nőne az egyébként is magasra, a GDP 7,5%-ára tervezett idei államháztartási hiány, ez a törvényben is rögzített célszám tehát változatlan.

Varga Mihály: az újraindításhoz támogató költségvetésre van szükség

Varga Mihály: az újraindításhoz támogató költségvetésre van szükség

Az uniós pénzügyminiszteri csúcson is egyetértés volt abban, hogy a gazdaság újraindításához továbbra is támogató költségvetési politikára van szükség, ennek túlzottan korai visszavonása ugyanis akár egy új visszaesést is eredményezhetne - jelentette ki Varga Mihály a szlovéniai Brdóban, az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása (ECOFIN) után a PM közleménye szerint.

Ismét a mediterrán régió lehet az EU puskaporos hordója

Ismét a mediterrán régió lehet az EU puskaporos hordója

Írásunkban az Európai Unió tagállamainak a koronavírus okozta gazdasági krízisből való kilábalás eredményességét vizsgáljuk. Megállapítjuk, hogy a helyreállás tekintetében az élmezőnybe tartozó országok jellemzően a kelet-közép-európai (KKE) régióban találhatók, többnyire az ő esetükben beszélhetünk a válságot megelőző bruttó hazai termék szintjének eléréséről. Mindezt feszes munkaerőpiac megtartása mellett hajtották végre, azonban ennek az ára az EU-s országok átlagát, illetve a jegybanki toleranciasávot meghaladó infláció lett. A ranglista végén zömmel mediterrán országok találhatók, ahol jelentős fiskális és monetáris impulzusok ellenére a GDP helyreállásáról még nem beszélhetünk, a munkaerőpiac továbbra is laza, valamint az adósságállomány rendkívüli méreteket ölt. Az EU-s országok helyreállását megvizsgálva kijelenthetjük, hogy Magyarország és a KKE régió az EU átlagos fejlettségéhez való felzárkózását a Covid-19 járvány okozta válság nem törte meg.

Visszafogott deficit a büdzsében, lesz mozgástér az év végi kiköltekezésre

Visszafogott deficit a büdzsében, lesz mozgástér az év végi kiköltekezésre

Az elmúlt évekre jellemző 97 milliárd forintos deficit alakult ki augusztusban a központi költségvetésben, és így az első nyolchavi hiány a megemelt hiányelőirányzatnak mindössze a 47,6%-át teszi ki. Ez arra utal, hogy a gyors gazdasági növekedés által termelt költségvetési bevételek bőséges mozgásteret adnak még a kormánynak, hogy az év végén megint jelentős költekezést hajtson végre.

Megjött Matolcsy György legújabb figyelmeztetése

Megjött Matolcsy György legújabb figyelmeztetése

A következő pénzügyi válság itt kopogtat, nem az a kérdés, hogy jön-e, hanem hogy mikor és hogyan érkezik meg - vélekedik legújabb publicisztikájában Matolcsy György jegybankelnök, aki szerint a térségünkben a baltiak, a lengyelek és a románok jobban kezelték a válságot, mint a többiek, köztük mi, magyarok. Az MNB elnöke felvázolja a legutóbbi válságkezelés tanulságait, javaslatokat is tesz és utalásokat arra, hogy egy új intézményt kellene felálltani a magyar gazdaságpolitikában.

ÁSZ-elnök: el kellene halasztani állami beruházásokat, hogy biztosan csökkenjen év végén az adósságráta

ÁSZ-elnök: el kellene halasztani állami beruházásokat, hogy biztosan csökkenjen év végén az adósságráta

A magyar helyreállítási terv uniós jóváhagyása akár jövőre is átcsúszhat, de a benne foglalt beruházások mielőbbi elindítása és költségvetési megelőlegezése indokolt, azonban a csökkenő adósságráta, azaz „az államadósság-szabály biztonságos teljesítése érdekében más kiadásokat célszerű lenne későbbre halasztani vagy feltételhez kötni” – vetette fel mai közös cikkében az Állami Számvevőszék elnöke és igazgatója.

Varga Mihály: legfeljebb a 80 százalékos adósságráta fenntartható

Varga Mihály: legfeljebb a 80 százalékos adósságráta fenntartható

Bár a 2022 első félévi francia soros elnökség alatt lazulhatnak az uniós fiskális szabályok, de Magyarországnak nem ebből a lehetőségből kell kiindulnia a költségvetési politika tervezése során, hanem abból, hogy kis és nyitott gazdaságként az eladósodás növelné a sérülékenységünket, így mindig is „a hosszú távon is fenntartható adósságrátát kell megcélozni” – hangsúlyozta vélemény cikkében Varga Mihály. A pénzügyminiszter egyúttal meg is állapította, hogy „az uniós szabályoktól függetlenül Magyarország esetében a legfeljebb 80 százalékos adósságszintet tekinthetjük fenntarthatónak”. Frissítés: A fiskális politika ideális pályájáról szintén ma jelentetett meg cikket az Állami Számvevőszék két vezetője, amelynek főbb üzeneteit ebben a külön cikkünkben foglaltunk össze.

Már most itt a pozitív fordulat az idei költségvetésben?

Már most itt a pozitív fordulat az idei költségvetésben?

Júliusban alig 100 milliárd forint volt a költségvetés hiánya, ami egyáltalán nem kirívó a korábbi hónapokkal összevetve. A legutóbbi hónapok számai alapján úgy tűnik, hogy a költségvetés állapotán már érződik a tervezettnél sokkal erőteljesebb GDP-növekedés, főleg a bevételi oldalon.

Kell-e félnünk az ikerdeficittől?

Kell-e félnünk az ikerdeficittől?

Az államháztartási hiány a költségvetési hiánycél és az előrejelzések szerint 2021-ben és 2022-ben is meghaladhatja a GDP 3 százalékát, miközben a folyó fizetési mérleg egyenlege jelenleg csak enyhe többletet mutat. Ezért felmerülhet a kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben kell-e tartanunk az ikerdeficit kialakulásától. Ennek megválaszolásához bemutatjuk, hogy a 2000-es évek elején milyen tényezők vezettek az ikerdeficit kialakulásához és röviden áttekintjük, hogy jelenleg fennáll-e a jelenség kialakulásának kockázata. Megállapításaink szerint a 2000-es évek elején kialakuló ikerdeficitet – más egyéb tényezők mellett - az állam magas hiánya, a lakosság elégtelen szintre csökkenő megtakarítása, és a kedvezőtlen gazdasági környezet okozta. A jelenlegi előrejelzések szerint a lakossági megtakarítás a közeljövőben is számottevő marad miközben a folyó fizetési mérleg többlete emelkedik, így az ikerdeficit probléma kialakulásának esélye alacsony. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy vannak olyan folyamatban lévő intézkedések melyek növelhetik a probléma kialakulásának kockázatát.

Matolcsy György ismét bírálta a kormányt: az újraindulás lefulladásától tart

Matolcsy György ismét bírálta a kormányt: az újraindulás lefulladásától tart

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzetben megjelent írásában ismét kritikát fogalmazott meg a költségvetési vita kapcsán: a magas költségvetési hiány és államadósság szerinte megnehezíti a későbbi forráshoz jutást, ami helyreállítási paradoxonhoz vezethet. Az írás legnagyobb részében viszont a beruházásokról írt. Szerinte a forrásokat tudásintenzív beruházásokba kéne fektetni, Magyarországon ehelyett viszont magas az építési jellegű beruházások aránya. Matolcsy úgy fogalmaz, hogy "az állam vasba és betonba, nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet."

Brutálisan költekezni fog a kormány, de meg is teheti

Brutálisan költekezni fog a kormány, de meg is teheti

Nagyjából a - módosított - várakozásoknak megfelelően alakulnak eddig idén a költségvetési folyamatok, azonban könnyen előállhat az a helyzet, hogy összességében kedvezőbb lesz a GDP-növekedés, ami a későbbiekben mozgásteret adhat a kormánynak a még nagyobb költekezésre. A lazább fiskális pozíció pedig 2022-ben is velünk fennmaradhat - vélekednek elemzők a friss adatokkal kapcsolatban. Bemutatjuk a legfrissebb költségvetési és növekedési kilátásokat.

Megint hatalmas deficit volt a magyar büdzsében

Megint hatalmas deficit volt a magyar büdzsében

Júniusban a magyar központi költségvetés 392 milliárdos, az utóbbi évek egyik legmagasabb hiányával zárt, így az első félévi összesített deficit már 1704,6 milliárd forintot jelent, ami az eredeti hiánycél 114%-a, a módosított hiánycélnak viszont csak az időarányos, azaz 43%-os részét teszi ki – derült ki a Pénzügyminisztérium által pénteken közzétett adatokból.

Matolcsy György újabb üzenetet küldött: nem tartható fent a magas adósság és hiány

Matolcsy György újabb üzenetet küldött: nem tartható fent a magas adósság és hiány

Európában a jelenlegi, magas deficitek, és a nagy államadósság nem tartható fenn, különösen az eurozónán kívüli, még mindig sérülékeny feltörekvő gazdaságok esetében - írja Matolcsy György, az MNB elnöke. Habár konkrétan hazánkat nem említi, ebbe az országcsoportba tartozik Magyarország is, vagyis látható, hogy az MNB elnöke újra a deficit csökkentését tanácsolja - többek közt - a magyar kormánynak is.

2007 óta nem volt ilyen deficit a költségvetésben

2007 óta nem volt ilyen deficit a költségvetésben

Az előzetes adatok szerint 788 milliárd forint, a GDP 6,1%-a volt a kormányzati szektor 2021. I. negyedéves hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 664 milliárd forinttal, GDP-arányosan 5,1 százalékponttal romlott. Az egyenleg változása a kiadásoknak a bevételeknél nagyobb mértékű növekedéséből adódott. A jelentős romlás a Covid19-járvány gazdasági hatásainak és az azok enyhítésére hozott intézkedéseknek a következménye - írta a KSH csütörtök reggel a kormányzati szektor adatok megjelenése kapcsán.

Elfogadták a 2022-es költekező, de nem választási költségvetést

Elfogadták a 2022-es költekező, de nem választási költségvetést

Az Országgyűlés 132 igen, 26 nem szavazattal megszavazta a 2022-es költségvetésről szóló törvényt. A növekedést a kormány 5,2%-ra várja, a deficitcél pedig 5,9% lesz, vagyis a kormány - a Költségvetési Tanács intelmei ellenére - kitartott a lassabb hiánylefaragás mellett, ami nem véletlen. A 2022-es évben parlamenti választásokat tartanak Magyarországon, ezért ebben a helyzetben nem meglepő, hogy a gazdaság támogatása élvez prioritást. Pénzforgalmi szemléletben egyébként már most felülírta a valóság az elfogadott javaslatot, ugyanis a kormány szja-visszatérítési ígérete nincs betervezve a jövő évi büdzsébe.

Az EKB beleállt: több rugalmasságot kéne adni a jegybank szerint a tagállamoknak

Az EKB beleállt: több rugalmasságot kéne adni a jegybank szerint a tagállamoknak

A robusztus fiskális kiadások végre tartósan beindíthatják az inflációt az eurózónában, de a költségvetési szabályoknak rugalmasabbnak kéne lenniük a válság után is, mert a monetáris politika hatása korlátozott - mondta Klaas Knot, az Európai Központi Bank döntéshozója pénteken.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility